A Dombóvári Bioenergia Farm

A megújuló energiaforrások hasznosítása manapság az agrár-környezetvédelem egyik legaktuálisabb kérdése. Bár még mindig nem elég nagy számban, de azért itt is ott is épül egy biogáz üzem, egy napelem park, vagy bioetanol gyár. NÁLUNK azonban mindez együttesen, egy komplex rendszerként működik.

Az Agrár-Béta Kft. megalakulása

2001-ben a Dombóvári Alkotmány Szövetkezet végelszámolás alá került. Az ott dolgozó alkalmazottak egy része úgy gondolta, hogy az eddig megszerzett szakmai tudást és tapasztalatot a jövőben is együtt szeretnék kamatoztatni. Ekkor alakult meg az Agrár-Béta Kft. itt, Dombóváron.

Kezdetben 900 ha területen indult meg a növénytermesztés, és a gépparkunk is meglehetősen hiányos volt, hiszen egy IFA és két MTZ traktor állt csupán rendelkezésünkre. A mezőgazdasági tevékenységünk fejlődését jól mutatja, hogy ma már 2200 ha területen gazdálkodunk, és mindehhez egy teljes géppark áll a rendelkezésünkre, vetőmagüzemmel, szárítóval és 18 500 tonna raktárkapacitással együtt.

2006-ban érett meg a döntés arra, hogy egy magasabb termelési színvonalat célozzunk meg a cég tevékenységeinek átstrukturálásával. Ennek az alapja egy komplex, mezőgazdaságra alapuló megújuló energiaforrásokat ötvöző rendszer, amelynek része egy biogáz üzem, és egy bioetanol gyár is. Az elv már akkor is az volt, hogy minél hatékonyabban tudjuk felhasználni az egyes üzemek melléktermékeit kölcsönösen, a környékbeli vállalkozásokkal együttműködve. A rendszer kialakításában sok segítséget kaptunk a Szent István Egyetem Biomassza Hasznosítási és Bemutató Központjától is. Az egyetemmel régóta kapcsolatban állunk, hiszen már 2003 óta a tangazdaságaként is működünk.

Első lépcsőben egy 834 kW teljesítményű biogázüzem engedélyeztetését kezdtük el a szomszédos Kaposszekcsői Mg Zrt-vel közösen. Bár a hatóságok hozzáállása pozitív volt, maga az eljárás rendkívül hosszúra nyúlt, így kaptuk meg 2009-ben az engedélyt. Alapanyagjént növényi és állati eredetű melléktermékeket használunk fel, többek között a közvetlenül az üzem mellett megépült bioetanol gyár melléktermékeként keletkező szeszmoslékot, a Kaposszekcsői Mezőgazdasági Zrt-nél keletkező hígtrágyát, szerves trágyát, valamint az emberi éd állati fogyasztásra nem alkalmas termelvényeket (magas toxintartalmú gabona, minőséghibás állateledel, stb.), és silócirkot. A 2013-as bővítés eredményeképpen ma már két fő- és két utófermentorban dolgozzuk fel a nyersanyagokat, és két, összesen 1,7 MWh teljesítményű gázmotor segítségével állítjuk elő az elektromos energiát. A megtermelt villamos áramot a központi hálózatra tápláljuk.

A fázisszeparálás után keletkező fermentlé (barnalé) a mezőgazdasági területekre kerül kihelyezésre a talajtermékenység növelése céljából, a szilárd fázist pedig visszaforgatjuk a rendszerbe. Ezáltal 4-5%-kal megnövelhető az energia kihozatal, ami így 92-93%-os. A hűtővíz hulladékhőjének felhasználását is körültekintően terveztük meg. Egy részét visszavezetjük a fermentorokhoz, így ma már sokkalé hatékonyabb (mezofil helyett termofil) körülményeket tudunk biztosítani az erjesztéshez. A keletkezett hulladékhő másik részét a szomszédos bioetanol üzemben hasznosítjuk, de még így is marad fölös kapacitás, aminek felhasználásához épp most épül egy orchideakertészet.

Mind a tervezésnél, mind a fejlesztéseknél nagyon figyeltünk arra, hogy a bioetanol üzem szorosan kapcsolódjon a biogáz üzemhez. Egyrészt az itt keletkező szeszmoslék a biogáz üzem egyik fő inputja, cserébe viszont az ott keletkezett hulladékhő jelentős részét itt, a bioetanol gyártásnál tudjuk hasznosítani. A további szükséges energiát pedig szintén megújuló energiaforrásokból fedezzük, mégpedig egy faapríték kazán működtetésével. A kazánba a saját ültetvényen termesztett fásszárú energianövényekből, energiafűzből, és a környékbeli erdészektől vásárolt vágástéri apadékból állítjuk elő a szükséges energiát. Itt is az volt a cél, hogy teljes mértékben megújuló energiaforrásokat, és erdészeti hulladékanyagot (bozótok, 5 cm-nél kisebb átmérőjű gallyak, gyökerek, stb.) használjuk fel.

A bioetanol üzem alapanyaga a kukorica, a telep kapacitása pedig 15 000 t/év. A biogáz üzemhez hasonlóan itt is teljesen automatizált minden folyamat. A különböző kezelési fázisokban az adagolt enzimek, valamint élesztő igényeinek megfelelően különböző hőmérsékleti tartományokat kell beállítani. Ezeknél a felfűtéseknél és lehűtéseknél is számos hőcserélőt építettünk be a rendszerbe, a hatékonyság növelése érdekében. 4 erjesztő tartállyal rendelkezünk, ezekben 60 órás erjesztési folyamat megy végbe. A lepárlótoronyból kikerülő nyers szesz 96% alkohol tartalmú. Ennek nagy részét jelenleg finomítók részére értékesítjük, ahonnan gyógyszergyárakba, üzemanyag-, és oldószer előállító üzemekbe kerül. Az alkoholunk további feldolgozási lehetőségét is vizsgáljuk. Kéz- és felületfertőtlenítő, ablakmosó folyadék, illetve egyéb alkoholtermékek előállítása a terv. Ezeknek a termékeknek az engedélyeztetése részben befejeződött, részben most folyik.

Azonban van még két eleme ennek a rendszerbe kapcsolt üzemeknek. Az egyik a már említett orchidea kertészet, amelyet most építünk a Bioenergia Farm mellett, Itt a biogáz üzemnél keletkező, még fennmaradó hulladékhőt kívánjuk hasznosítani. Első lépésben 1500 m2 termőfelületet építünk ki, itt évi 300 000 db orchidea termesztése válik lehetővé. A közeljövőben ezt szeretnénk tovább bővíteni 25 000 m2-re, ennyire elegendő a hulladék hőnk.

A másik új eleme a rendszerünknek a nemrégiben átadott naperőmű park. Itt szintén a megújuló energiaforrások minél hatékonyabb kihasználása, és az üzemeink energiaigényének fosszilis energiahordozóktól történő további függetlenítése volt a cél. A most kiépített rendszer kapacitása 1MWh, de ez is bővíthető a későbbiekben, maximum 1,4 MWh-ig.

Ez a Bioenergia Farm komplexitásában egyedülálló Magyarországon, de Európában is csak néhány hasonló működik. Azonban természetesen vannak külföldi elképzeléseink és projektjeink, amelyeken dolgozunk. Az egyik ilyen Nigériában van, ahol egy hasonló üzem megvalósítása a cél. Természetesen figyelembe véve az afrikai körülményeket: az ottani lehetőségeket, mentalitást, kultúrát. Másképp ez nem megy, csak az ottani emberek és az ő mentalitásuk tiszteletben tartásával. Afrikában komoly probléma a higiénizáció, és a folyamatos áramellátás biztosítása is. Ezekre a problémákra igyekszünk megoldást találni a Záriai Egyetemmel együttműködve egy Bioenergia Farm és fertőtlenítőszer gyár felépítésével. A két üzem input anyaga az ott keletkező kommunális szennyvíz és a gyenge termőterületeken megtermelt élelmezésre nem alkalmas minőségű kukorica lesz. A biogáz üzem által termelt elektromos energia mellett a másik fő output a bioüzemben előállított alkohol, amiből fertőtlenítőszereket, elsősorban kézfertőtlenítőket lehet majd előállítani. Ez egy nehéz piac, részben a távolság, részben a kulturális különbségek miatt, de azért haladunk. vegyesvállalatot megalapítottuk és az alapkő letétel is megtörtént már. Nagyon sok segítséget kaptunk már eddig is a Külügyminisztériumtól az akadályok leküzdéséhez, de ez is egy olyan projekt, amit nem lehet sürgetni. Halad a maga tempójában, az ottani mértékek szerint. Sok türelem, sok idő és sok megértés kell hozzá, különben elbukik az egész.

Cégünk ügyvezetőjét, Molnár Istvánt, az a hatalmas elismerés érte, hogy 2016-ban az Év agrárembere díjjal jutalmazták, fenntartható gazdálkodás kategóriában. Ez számunkra igen fontos, hogy mások is értékelik azt a teljesítményt, amit elértünk. Mert ezt közösen értük el, a családdal, a kollégákal, akikkel együtt terveztük, építettük és üzemeltetjük ezt a rendszert. Eleinte nem is akartam elfogadni a jelölést, nem szeretünk a kirakatban szerepelni, és nem az elismerésekért, díjazásokért dolgozunk, hanem magunkért és a családjainkért. Ugyanakkor meg is változtatja egy kicsit az embert ez az elismerés, bennem érdekes érzéseket keltett. Egy ilyen díj, és az ismertség óriási felelősséget rak az ember nyakába, és ez bizony teher. Én emiatt inkább igyekszem egy kicsit viszább vonulni a nyilvánosságtól, ha tehetem.